Két ország

2019.07.25

Több dimenzióban is kettő. 

De alapértékek szerint is kettő, ami megakadályozza az együttélést. Tényleg azt érzem, mint ha nem egy országban élnénk. Mint ha soha nem tudnánk semmiben egyetérteni. Ami különös gyűlöletre utal. Magyarország nekem nem más, mint egy olyan elvált házaspár, akik anyagi okok miatt nem tudnak szétköltözni, ezért nap mint nap megnyomorítják egymás életét. És közben vétlenekét is. Akiknek a veszekedését a lépcsőházban mindenki hallgatja, ezáltal élhetetlenné téve. Van két szélsőség, akik közt kibékíthetetlen ellentétek tornyosulnak, és betemethetetlen árkok. Akik két országot szeretnének csinálni. (Miközben a többség -politikától függetlenül- egyben szeretne élni.) Ebbe próbálnak belerángatni a tisztességes jobboldalon élősködő primitív, agresszív és mérgező piócák. A magát kereszténynek valló szélsőjobb. Aki azt hiszi magáról, hogy istenadta küldetésük perverzen kialakított világnézetük szerint átfirkálni mindent, még akkor is, ha Téged kell hozzá átfirkálni és akkor is, ha ezt nem akarod. Csak nem sikerül neki. 

Mert nem vagyok tagja az ősi ellenségeiknek. Nem vagyok neoliberális vadkapitalista, de ettől függetlenül, ha ez jobban bosszantja a piócákat, akkor inkább az vagyok. Hiszen nekik a libsik kirekesztőek. Valóban, a libsik kirekesztik a szélsőjobbot. Azt a szélsőjobbot, akik utálják 1) azt aki nem keresztény, 2) aki nem magyar (főleg a Brüsszelieket), 3) akinek a bőre nem elég fehér, 4) aki politikailag nem 100%-ig felel meg az ő elvárásaiknak, 5) a liberálisokat, 6) a szocialistákat, szociáldemokratákat, kommunistákat, 7) Európa pártiakat, 8) az Euro-Atlanti pártiakat, 9) az ő életmódjuktól eltérő életmódot élő embereket, 10) az értelmiséget 11) a kutatás szabadságát 12) a szabadon gondolkodókat (akik nem úgy gondolják mint ők), 13) a felvilágosultakat, 14) a más vallásúakat (no nem mind, csak a : zsidókat, muzulmánokat, hitgyülekezeteseket, buddhistákat, krisnásokat, ortodoxokat (főleg a románokat, de az oroszokat nem), 15) aki nem hisz a szent korona tanban, 16) mindenki mást, aki egy kicsit is másképp gondolkodik, mint ők. 17), Soros Györgyöt. (+-okat írjatok majd privátba!)

A legfőbb különbség köztük, hogy míg én azt mondom, tarts tiszteletben, addig ők azt mondják, tartsd tiszteletben, hogy semmit nem tartanak tiszteletben.

Az emberiség a közösségből mindig is kirekesztette/elzárta azokat az elszabadult hajóágyúkat, akik súlyos veszélyt jelentettek másokra, és más egyénekre. Azokat, akiknek van társadalmi veszélyessége. Mint a szélsőjobbnak. Akik gyilkolni, megverni akarnak valakit, felgyújtani, összetörni valamit, azért, mert éppen nekik nem tetszik. Ez az őrület és elmebetegség nem a transzszexualizmus, hanem a szélsőjobb. Az fáj nekik, hogy egy transzszexuális személy megvalósíthatta magát. Beilleszkedett a társadalomba. Békésen él a városában. És legfőképp, hogy boldog. Olvastad Apáti cikkét a Magyar Nemzetben (VII.13)?

"De ha például Eszter, aki évekkel ezelőtt még férfi volt, úgy dönt, hogy miután párjával a Mátyás-templomban vagy a bazilikában összeházasodott, örökbe szeretne fogadni egy vagy két, esetleg tíz gyereket, annak sincs jogi akadálya, hiszen Eszter már nő. A hatályos magyar törvények szerint is. Aki pedig máshogy gondolja, azt majd elmarasztalja az Egyenlő Bánásmód Hatóság. Tehát,ha minden így marad, transznemű Eszterünk boldogan és gondtalanul fogja nevelgetni férjével az örökbefogadott csemetéit. Ilyen világ vár ránk."

Gondolná egy normális ember: mi ezzel a baj? A szélsőjobboldali honfitársunk rá tudja vágni, mi vele a(z ő) baj(a): Össze akar házasodni egy férfivel (egy nő és egy férfi szabad akaratából), nevelni akar gyermeket, azt, hogy én nő vagyok és ezt törvény szentesíti (hisz nekik csak azt a törvényt kell betartania, ami nekik megfelel), és hogy gondtalanul nevelhetem majd a gyermekeimet a férjemmel. (mert a törvény engedi, és az életem zaklatását nem engedi [még]) "Csak" ennyi a baja vele. Fúúú hát ezt ők nem hagyhatják. Hisz írta is Apáti: "Ha minden így marad....". Akkor ez a szörnyű világ fog eljönni. De tenni akarnak az ellen, hogy egy ember boldog legyen (hát nem szánalmas?). Annyira boldog, mint Apáti Bence, aki a szélsőjobb balettművésze. Vagy az a másik gerinctelen arctalan a pesti izétől. Ugyanakkor megtisztelő, ámbár túlzónak tartom, hogy ugyanazok támadják személyemet, akik Ferenc pápát is megfeszítenék. Ez ugyan -ismétlem- megtisztelő, ámbár ily nagyságra véleményem szerint méltatlan vagyok, azt ki nem érdemlettem.

Egyrészt, szégyellem magam, hogy egykoron évekig rendszeres vásárlója és olvasója voltam a Magyar Nemzetnek. Akkor amikor ellenzéki lap volt 2010 előtt, baloldaliként (gimnazistaként) fontosnak tartottam az ellenzék álláspontjának az ismertetését, és megértését. Védelmemre legyen szólva, az a Magyar Nemzet, nem volt teleültetve a Magyar Idők szélsőjobbjával. Elválaszthatatlan volt a fidesztől, de objektívabb volt. No nem annyira, mint a Népszabadság, aki a legnagyobb ellenzéke volt a szocialista kormányoknak, de objektívebb volt, határozottan. Egyfajta színvonalat képviselt is. A tisztességes és progresszív jobboldal hangja volt. Ma meg egy alacsony példányszámú lap, amin már a telken a szalonnát sem csurdítjuk a kenyérre.

Akiknek a félremagyarázott (ál)kereszténység és a monarchia nosztalgiájától fűtött ország a jogforrás. Az a szép "Európa" Magyarország, ahol az "európai" szent István megverette, megölette, ellehetetlenítette -rendelet által- azokat, akik nem vették föl a kereszténységet. És azt már ne is említsük meg István "európai" ősei és barátai még mit műveltek az igázás előtt itt élőekkel. Csodálatos világ nemde? :) Ezt a kultuszt még egyszer támasztották fel diadalmasan. 1920 és 1944 között. A világ első törvényei, ahol az állam, a saját népcsoportja ellen adott ki kirekesztő törvényeket, majd hozzájárulását adja a megsemmisítésükre. Ezzel szimpatizálnak most is sokan. Egyre többen, egyre hangosabban. És mindezt össze tudják passzítani, identitáskeveredés nélkül, a koppányi és ősmagyar-táltos-sámán (hit)világgal. ( :D )

Szépen látszik, ahogy a hatalom nem töri be ezeket a hangokat, és teret engedve gyökeret vernek újra ezek a gondolatok, és az erre tett kísérletek. Hagyja sarjadni, had nőjön. Elvégre az nem a hatalom, csak valami olyan, amit nem szabad elnyomni. Azokat, akik másokat elnyomnak. (Elvégre eddig is a liberálisok irtottak a vallás és politikai ideológia nevében... Magyarországon is. Ja nem.) Hogy aztán ha elég erős lesz, mögé lehessen állni. Mert leromboltak mindent, amit eddig mások felépítettek, és azt mondták: mostantól nem léteztek. Csak mi. És tartsátok be a szabályainkat.

Viszont nyugodt vagyok, mert Krisztus igaz követői az ilyen emberekkel nem azonosulnak, azokat nem követi. Mert az igazi keresztények nem hangosak, és nem féltékenyek más boldogságára. Nem tesznek kárt más lelkében, becsületében, tulajdonában. 

Régen sokat is gondolkodtam rajta... vajon a zsidók miért nem menekültek el anno, amikor a jelek egyre durvábbak lettek? Talán most már jobban értem. Azért, amiért én. A saját időnkben nem mérjük jól a skálát, mennyire rohadt már az alma. Az ember naiv, és azt hiszi, hogy ettől rosszabb már nem lehet. Bizonyára akkor is ezt fogom mondani, amikor rózsaszín háromszöget festenek a házamra. Vagy már amikor az utcán is lökdösnek és leköpnek, megvernek. Amikor a homlokomra és a karomra tetoválják. Amikor hoznak ellenem törvényeket, ettől-attól megfosztanak. Nem lehet jogosítványod, nem mehetsz egyetemre, nem lehet útleveled ide-oda, sőőt. "Beviszünk egy zárt intézménybe, ahol majd mi irányítjuk az életed. Jó keresztények vagyunk, ne félj csak!"

Olyanfajta, kereszténynek mondott, valakik, akik egy kitalált, félreértelmezett és százszor kiforgatott történet írását erkölcsi szabályrendszerbe foglalják. Azt pedig betartatják mindenkivel. Akár akarja, akár nem. Pár százmillió veszteség az egyház fennállása óta? Járulékos veszteség. De aki megmaradt! Na az csinálhatja tovább elődei munkáját. Gyönyörű jövőkép, nemde? Sokkal szebb, mint, hogy a transzi nevelgeti a gyerekét a férjével (amit maga fog szülni, ha minden összejön).

Van egy nagyon nagy indoka annak, hogy ennek az országnak miért van vége: Mert nincsenek alapértékei. Minden jól működő társadalomnak vannak alapértékei. Angolszász területen ezt "red line"-nak hívják. Ez alatt a vonal alatt vannak a társadalom által konszenzussal megkötött alapértékei, ami nem lehet vita tárgya. Pontosabban, ez alatt vannak olyan jogok, amit nem idegeníthetünk el másoktól, olyan szokások, szabályrendszerek, aminek legitim voltát nem kérdőjelezzük meg...stb. Az Egyesült Államokban ez például szépen működik. Attól, hogy valaki demokrata, vagy republikánus, a világért sem mondaná a másikra, hogy kevésbé amerikai. Közös alapelv, hogy az övék a legcsodálatosabb nemzet, és hogy God Bless America!. Ott mindenkinek joga van a boldoguláshoz, a szabad vállalkozáshoz, valláshoz, véleményhez, tisztességes eljáráshoz való joghoz...etc. Megállapodás van, hogy mit tartanak bűnnek, és azt hogyan szankcionálják. Ezek a közös szabályok gyűjteménye, melyet közösen is változtatnak meg, ha az szükséges, hogy az minden társadalmi csoportnak megfeleljen, legyen akármilyen kicsi is az. Vannak a vonal fölötti részek, amikben lehet vitatkozni, és kormányok váltakozásával változnak is. (adók mértékei, támogatási rendszerek mely társadalmi csoportokat helyezze előnyösebb helyzetbe) Vannak kérdések, amik pont a vonalon vannak, és éppen ezért a legmegosztóbb társadalmi kérdések is egyben (abortusz kérdése, a nemzet világhatalmi szerepvállalása...etc).

Nálunk 1989-ben történt egy nagy társadalmi szerződéskötés. Alkotmányt módosítottak frissen szerzett szabadságunk okán. Kihirdettük, hogy hazánk köztársaság. Ahogyan azt is, hogy demokratikus jogállam. Azt is, hogy minden hatalom népszuverenitás útján gyakorolható. Szabad választás, szabad sajtó, szabad piacgazdaság. Meg rengeteg dolgot fektettünk, nem csak az 1949 évi. XX. tv-be, hanem rengeteg új jogszabály született, jogszabályt harmonizáltak az európai demokratikus jogrendszerekkel, az alkotmánybíróság szülte a jogegységi határozatokat, és szépen, lassan, de biztosan, országunk súlyának és méretének megfelelően finomodott, csiszolódott a kis jogrendünk. A közös értékeink. Ahol jobb és bal, zöld és progresszív, fizikai és szellemi dolgozó, értelmiség, ilyen-olyan pártiak, nők és férfiak egyenlő részt képviseltetve voltak a jogrendben Mert így volt. Persze a szélsőjobb mindent tagad. Elvekben és tényekben is. De most, mit csinálsz egy hülyegyerekkel, aki mindent tagad? Semmit, na látod. Nincs barátja a szélsőjobbnak, ezért frusztrált, ami érthető. De aztán jött 2010, és megváltozott minden. Hatályon kívül helyezték az alkotmányt, és egy alaptörvény nevű izét tett oda a kétharmad. A baloldali kormányok ugyan gondatlanságból, de tevékenyen hozzájárult ennek kialakulásához. Ez a fidesz konszenzusa. Az a konszenzus, amit megkötött saját magával. Ahol leírta, hogy ki magyar és ki nem. Ki az aki részese lesz a rendszernek, és ki nem. "Csak mi vagyunk." Ez lett a törvény. És a rend line-ból kikerültünk mi, liberálisok, demokraták, szabadon gondolkodók, értelmiségiek, nem keresztények, nem úgy gondolkodó dolgozók, munkások, hajléktalanok, más jogait továbbra is tiszteletben tartók és még egy rahedlien. Mert a győztes mindent vitt. Ami azért nem baj, mert vannak ilyen rendszerek: csak ne kérjétek tőlünk, hogy érezzük jól magunkat benne, és hogy tapsoljunk hozzá. Mert én sem kötöttem konszenzust 2010-el. Amire ugyan az a válasz szélsőjobbról: el lehet menni. Nos, ez a taktika sikerül is.  Lehet így is legitimálni az alaptörvényt.

Tanárom is mondta, hogy a területfejlesztés, annak érdekében, hogy a vidék ugyan olyan színvonalú legyen, mint Budapest, le lehet fejleszteni Budapestet a vidék szintjére. Szó szerint lehet venni a dolgokat, ha már értelmezni nem tudják.

Legfőképpen két ország: sokak nyomora - kevesek jóléte. Véleményem szerint ebben nem kell magyaráznom semmit. Aki érti, annak nem kell, aki nem, annak meg szerintem mindegy, vagy éppen nem ért velem egyet. Hisz nem ugyanabban az országban élünk. Az ő országában sokaknak van jóléte. Bár abban lehet igazság, hogy a jólét relatív.

De ugyanaz az irtózatos primitív butaságot fújják tovább, hogy a transzszexuális személyek komoly, drága beavatkozásait az állam fizeti. Jól hangzik, könnyen lehet mozgósítani rá a témában semmilyen jártassággal nem rendelkező, szimplán csak gyűlölködő, primitív bigott tömegeket. "Azért szar az egészségügy, mert a transz nők f@szát csapkodják le ott. Azért nincs elég gyógyszer a rákos beteg gyerekeknek. Meg azért kell ennyit várni. Azért halt meg x,y. Mert ahelyett, hogy jó körülményeket teremtettek volna, inkább transzszexuálisokat "operálnak át" (sic!)" Ami persze megint csődületes baromság. Főleg, mert elég kevés bátor legény/leány van, aki be mer menni egyáltalán a szegedi vágóhídra (ahol 10%-ot finanszíroz a 400 ezres műtétből). Így inkább külföldön végeztetik (mint én), ahol természetesen nem számít, neked van e tb-d vagy nem. 100%-ban saját zsebes. Egy petákkal sem járul hozzá az állam. Sőt, a nemi megerősítő műtét előkészítésének semmilyen mozzanatához (ultrahang, labor, konzultációk). Az én esetemben, a hormonhoz sem (mivel külföldi gyártmány, itthon kapni sem lehet). Úgyhogy kikérem magamnak, hogy a rendszerváltozás óta többszörösen szétlopott, és lerohasztott magyar egészségügynek és társadalombiztosításnak nevezett csődtömeg nekem egy fillért is fizetett volna a műtéteimre.

Ellentétben azokkal, akik hallgatnak, és ugyanúgy a gyűlölet országának talpnyalói. Azok a Hippokraták, akik elnézik a saját soraikban meglévő transzszexuálisokat, és le, akik nem köztük vannak. Akiknek fizette az állam egyedi támogatási kérelem által. És megkapta. Mert valakije jó elvtárs a hatalomban. Neki fizették. Külföldön. Mindent. Az utolsó eurocentig. Azért mert fideszes valaki. Arról nem is beszélve, hogy hadd ne idézzek a postaládámból, hányan köszöntetek nekem kézcsókkal.

És sokan igyekeznek megsérteni, hiszen erre szakosodnak, ebben fejlesztik magukat, amióta csak élnek (valaki szakmát tanul, valaki élethosszig tartó tanulás, valaki felfedezi a világot, valaki védi a környezetet.....hát ők meg....na :D. Most mondjak ehhez bármit? Úgy se olvassák. Nem szoktak.) Az átlagos vulgaritást nem idézve, (ez az ő szintjük), jönnek ilyenekkel, hogy "miért kéne elfogadnom azt, hogy nőnek képzeli magát?". Nem el kell fogadni, hanem tiszteletben kell tartani. Nekem nem kell az elfogadásod, ahhoz, hogy nő legyek :). Az vagyok. Hisz ez a nevem és a nemem. Törvényesen. Ha tetszik, ha nem. Nekem sem elfogadnom kell, hogy egy képzeletbeli barátban hiszel egy templomban, vagy a sámándombon. Csak tiszteletben tartom. Ez a Te magánügyed. Úgy, ahogy idiótának  lenni is az. Amíg nem viszed közösségbe, és nem ártasz vele másoknak (mint én) addig nincs okom felháborodni azon, hogy primitív vagy. Meg amikor sikoltoztok, hogy a viselkedésetekért lenáciznak! Olyankor Te is hogy tudod a jogaidat, meg, hogy kihez kell fordulni! Kettős mérce lenne ez is?


Meg az az idiótaság, hogy egy transznemű nő közeledését nem lehet visszautasítani, mert akkor az transzfóbia. Ez faszság. Ahogyan egy kedves levélíróm mondotta: Tudom, hogy akinek nem tetszem, az nagy valószínűséggel meleg. :)

Summa summarum: Szerintem nem Trianon volt ennek az országnak a legnagyobb tragédiája, hanem az a szélsőjobb, aki annak okozója, aki tehet az akkori, és a mostani szétszakadásról is. De ha ez így marad, akkor Magyarország válik az európai zöld alma rothadó barna foltjává, ami végül mindent felemészt.

Puszi:


Kövess Facebookon, Instagramon vagy twitteren! 


Nálunk nem csak az ország, hanem a szerelem is kettő. A világ legtermészetszerűbb, legősibb, leggyönyörűbb, legmegmagyarázhatatlanabb csodája. Amit mindenki ugyanúgy érez. Még, akkor is, ha vannak, akik nem így gondolják. Éppen ezért az emberiség történetében nem igyekeztünk megkérdőjelezni mások iránt érzett szeretetünk, avagy, ez is egy olyan...

Két ország

2019.07.25

De alapértékek szerint is kettő, ami megakadályozza az együttélést. Tényleg azt érzem, mint ha nem egy országban élnénk. Mint ha soha nem tudnánk semmiben egyetérteni. Ami különös gyűlöletre utal. Magyarország nekem nem más, mint egy olyan elvált házaspár, akik anyagi okok miatt nem tudnak szétköltözni, ezért nap mint nap megnyomorítják egymás...